"Csak nehogy csalódás legyen a vége!"

Az önsors-rontás művészete

"Csak nehogy csalódás legyen a vége!"
Ma olvastam ezt a mondatot.
És mint valami villám belém hasított hányszor, de hányszor hallottam ezt a mondatot anyámtól! "Ne éld bele magad, mert mi lesz, ha nem sikerül!?" Mondta, mikor lelkesedtem valami iránt.
Jót akart, meg akart kímélni a csalódásoktól, de valójában egy baromi nagy önszabotázs lett a vége. Jónak ígérkező párkapcsolat, vagy bármilyen tevékenység, amibe bele akartam kezdeni, sokszor nem lett semmi belőle. Mert úgysem sikerül!

Sokan vagyunk hasonló mondatokkal, gondolatokkal a tarsolyunkban, amiket hoztunk anyánktól, apánktól, nagyszüleinktől, vagy éppenséggel a tanárainktól. Észre sem vesszük mennyire rombolóan hatnak az életünkre, tudattalanul befolyásolnak minket negatívan nap mint nap, és általában ezek is a vakfoltjaink közé sorolhatók. Vakfoltjaink, amik miatt nem halad úgy az életünk, ahogyan azt szeretnénk. Azért vakfolt, mert nem ismerjük fel őket. Egy kívülálló szükséges, aki rámutat ezekre a tudattalan gátló tényezőinkre. A kívülálló lehet egy barát, aki már túl van azon amin mi. Aki adekvát segítség tud lenni. A tapasztalataim azt mutatják, hogy sokszor valamelyik jóbarátunkat találjuk megfelelő alanynak arra, hogy megbeszéljük vele a megakadásunkat, viszont amint látom sokszor úgymond vak vezet világtalant, a barát nem tud adekvát segítség lenni, és csak tovább nő bennünk a kuszaság, vagy tévútra visz. Fontos, hogy olyan barát segítségét kérjük, akinek már van saját tapasztalata arról a helyzetről, amiben épp benne vagyunk, vagy kérjük valamilyen szakember segítségét.
Rengetegszer kerültem olyan helyzetbe én is, hogy az utolsó pillanatban megfutamodtam én is az élet oly sok területén, mert eszembe jutott ez a mondat.
Mára világossá vált, hogy ez nem más, mint egy önkorlátozó minta, tehát félre söpörni, és menni tovább..

 

Remélem hasznos volt a cikk! Ha szeretnél ezzel kapcsolatban konkrét tanácsot kapni, írj e-mailt az info@enstudio.hu e-mail címre.